iCons-Hungary: Tréning, coaching, tanácsadás, mérés & teszt

Üzleti stratégiák és személyes kompetenciák fejlesztése

Szolgáltatás keresés

Keresett kifejezés:
Szolgáltatásaink:





Facebook

Kapcsolat

iCons-Hungary Kft.

Cím: 6723 Szeged, Sándor u. 13.

 

Munkatársaink:

Környei Imre:

mobil: +36 20 474 3214

e-mail

Dr. Fedor István

mobil: +36 20 327 4859

e-mail

Fedor György

mobil: +36 30 360 1914

e-mail

  

Céges adatok:

Statisztikai számjel: 14268449-7022-113-06

FELHATALMAZZAM A BEOSZTOTTJAIMAT A KOMOLY DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA?

2018.01.10.

FELHATALMAZZAM A BEOSZTOTTJAIMAT  A KOMOLY DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA?

Persze...ő...izé...azért ezt nem mindig lehet... de persze én törekszem rá
:)

Néha még magunknak sem valljuk be, hogy ez csak idea a fejünkben, hogy mi bevonjuk a kollégákat a döntésekbe.

 

De, ha komolyabban el kezdünk rajta gondolkodni és megnézzük a szervezeti valóságot, a hétköznapi gyakorlatunkat, akkor sok esetben azt találjuk, hogy NEM ÍGY VAN. Nem hatalmazzuk fel a munkatársainkat az önálló döntéshozatalra, a nagy horderejű döntések meghozatalára pedig főleg nem.

 

Érdekesség, hogy egy tanulmány szerint számos olyan sikeres vezető van, akik eredményes és prosperáló szervezetet alakítanak ki, ha csak az eredményeket és a konkrét számokat nézzük. Ezekre a vállalatokra rátekintve külső szemmel azt tapasztaljuk, hogy jó működnek jelenleg.

 

Azonban, ha megkérdezzük a szervezet munkavállalóit, akkor azt tapasztaljuk, hogy boldogtalanok, vagy elégedetlenek, mert nincsenek bevonva a napi döntéshozatalba. Igen, ilyen érzések vannak bennük annak ellenére, hogy egy sikeres szervezet tagjai.

 

A dolog pikantériája, hogy ezek a sikeres vezetők még sikeresebbek lehetnének, ha a munkatásaikat jobban bevonnák és felhatalmaznák az önálló döntéshozatalra anélkül, hogy utólag, vagy a döntéshozatal folyamatában felülbírálnák, kritizálnák őket. S a sikeresség mellett a kollégák motivációja és hangulata is javulhatna.

 

Könnyű ezt leírni, de miért nem könnyű ezt megtenni? Mik a félelmeink?

 

  • Vezetőként, ha a munkatársam önállóan hoz komoly döntéseket, akkor az lesz az érzésem, hogy elvesztem a kontrollt a helyzet felett. Emellett az eredményt sem tudom annyira befolyásolni, mintha én döntenék. Sőt néha az eredményben sem lennék biztos.

 

  • Ha a döntéshozatalt kiadom a kezemből, akkor lelassul az egész folyamat. Hiszem a munkatásam sokkal lassabban hozza meg azt a döntést, amit én pikk-pakk el tudnék intézni. Időt vesztek és az időből nagyon kevés van manapság.

 

  • Ha rossz döntést hoz, akkor már nem lehet mit csinálni és nekem kell érte felelősséget vállalnom. Ez igaz. De a helyzetet úgy is felfoghatjuk, hogy egy rossz döntés, ha az eredményt és a hozzá vezető utat is megértettük és elemeztük, akkor nem más, min egy lecke az élettől, vagy egy speciális képzés. S tudjuk a tréningek elég költségesek J de ennek a tanulságát biztosan nem felejtik a kollégák.

 

  • Nekem kell majd kijavítani a rossz döntés hatását. Ez így nem igaz a legtöbb esetben. Csak akkor ha elveszítjük közben a bizalmat a kollégákban, hogy a sikertelen döntést ők maguk korrigálhassák (ha kell, akkor a mi támogatásunkkal).

 

  • Nem a legjobb döntés hozzák meg. Én jobbat tudok. Igen, nehéz elfogadni, hogy nem az én döntésem valósult meg, főleg úgy, hogy szerintem az enyém jobb lett volna. Ez igaz, bár nagyon szubjektív. A legjobb döntés nagyon képlékeny, hiszen több szempont szerint is lehet valami kiváló és hasznos. Pl. lehet, hogy nem az én ideálisnak gondolt döntésemet hozták meg, de ebből többet tanulnak, mert ők találták ki és vitték végig. (S nem csak végrehajtották az én döntésem)

 

 

 

Ha mégis úgy döntenénk, hogy ezen félelmek ellenére, vagy mellett mégis felhatalmazást adunk a kollégáinknak a komoly döntésekre, akkor a következő előnyökkel, kedvező hatásokkal számolhatunk:

1. A kollégáink értékesnek érezhetik magunkat. Értékesnek, hiszen bizalmat kaptak tőlünk. S aki értékesnek éli meg magát, az a legjobbját akarja nyújtani minden pillanatban.

2. Azt élik meg, hogy bízunk bennük. A felhatalmazás bizalom, abban való bizalom, hogy tőlem függetlenül is jól tudsz működni. Önállóan is kiváló vagy. Mi ez, ha nem egy nagy virtuális hátbaveregetés J

3. Tapasztalatot gyűjtenek és így fejlődnek. S siker alapja a tanulás. Azt pedig legjobban szervezeti környezetben saját tapasztalatokon keresztül lehet. Ha megvan az az érzés valakiben, hogy igen, én már csináltam ilyet, akkor nagyon bátorsággal fog a következő helyzetben cselekedni és nagyobb eséllyel lesz majd is, hiszen bízik majd magában.

4. Felelősségtudatuk növekszik. Érdekes ez, hiszen felmerülhet a kérdés, hogy nincs elég felelősségtudatuk? Az a véleményem, hogy sokkal jobban tudunk olyan dologért felelősséget vállalni, ami a miénk, ami magunkénak érzünk, mert tőlünk származik.

5. Folyamatos fejlődés, mint eszme a hétköznapi rutin részévé válik. Aki döntést hoz és érzi a felelősséget, az szeretne jó döntést hozni. Ahhoz, hogy a legjobb döntés hozzuk meg sokat kell gondolkodunk a témák. Így elkerülhetetlen, hogy napi rutinunk részévé válnak a fejlesztő gondolatok, ötletek.

 

Ha ezeket végiggondoljuk és egyetértünk velük, akkor nincs más teendőnk, mint a napi komoly döntéseink előtt feltenni magunknak a kérdést, hogy „ ebben a kérdéseben nekem egyedül kell döntenem, vagy be szeretném vonni egy kollégámat?”

 

Tanácsadóként az a tapasztalatunk, hogy aki maga hozhat komoly döntéseket, az sajátjaként fog rá tekinteni. Aki döntéseket hozhat (s támogatást is kap hozzá) és ebből még tanulhat is, az nem csak magabiztosabb lesz a munkájában, de jobban is érzi magát a munkahelyén. Azon a helyen, ahol ébrenlétének több, mint 50%-át tölti.

 

Őszintén ... mi nem erre vágynánk???

FGY 2018.

 

 

 

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!